Most égi autópályán tartod az iramot,
Szabad lettél, mint a madár,
Mert nincs sebességhatár.
A mennyország vár, s te hajtasz tovább..
Szabad vagy, szabadabb mint itt,
Neked már nem parancsol senki.
Égi szervízekben dolgozol tovább,
Hol nem vétesz már több hibát..
Régi motoros cimborák,
Önfeledt nevetés, szabadság,
Mind csak emlék már,
Mert te itthagytál.
De mind, kik itt maradtunk,
Hiányodat látjuk, S a felhőkre nézve,
Néha még rólad álmodunk.
Szédítő magasban ott egyedül vagy.
Nem óvhatunk téged, megtagadtad.
Saját utad járod, Saját álmaid vadászod.
Egy váratlan percben,
Életed véget ért,
Mint vihar a rózsát,
A halál tépte szét.
Egy jajszó, annyit se mondtál,
És minket örökre hátrahagytál,
A könny, amit érted hullatunk,
Tükrözi gyötrő fájdalmunk!
A csend, melyben felidézzük hangod,
Elmondja, hogy semmi sem csillapíthatja égető hiányod!
Közös álmunk véget ért.
Nélküled kell harcolnunk a holnapért!
Útra kelünk, újból újra,
Fájdalmunk vetítve a világra,
Égi motoros, menj hát utadra,
Fentről vigyázz ránk, BARÁTAIDRA!!

:'( :'( ♥ ♥ ♥